335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet
az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről
A Kormány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) * Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján – súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki – a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával – a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került.
Melléklet a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez *
| 3. Látási fogyatékos | H54 | Vakság és csökkentlátás | |
| H540 | Vakság mindkét szemen | ||
| H541 | Egyik szem vaksága, csökkentlátás a másik szemen | ||
| H542 | Csökkentlátás mindkét szemen | ||
| H543 | Nem osztályozott látásvesztés mindkét szemen |
A Melléklet 3. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg,
a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval (szemüveggel vagy kontaktlencsével)
aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70 (7,15%)
ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50 (10%), a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy
ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40 (12,5%), a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,
b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.
Összefoglalva, a keratoconus betegség önmagában NEM jogosít adókedvezmény igénybevételére, amennyiben a beteg látása kontaktlencsével a fent leírtaknál jobban javítható.
Mint a rendeletben is látható a keratoconus (H1860) kód NEM szerepel a rendeletben.
Amennyiben a keratoconus vagy egyéb általunk korrigált látási problémák elérik a megadott látáscsökkenést, csak akkor tudunk adókedvezményhez igazolás kiadni. Ebben az esetben az alap BNO kód mellett a rendeletben szereplő BNO kód is feltüntetésre kerül.
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a szabályozás nagyon szigorú, gyakorlatilag a gyengénlátás kategória jogosít csak adókedvezményre, mely esetben jogosítvány sem adható a betegnek.
Vagyis, ha valakinek van jogosítványa, illetve a háziorvos szerint kaphatna jogosítványt, akkor nem jogosult adókedvezményre!